Jegenyés János üvegművészre emlékezünk, aki ebben az évben lenne 70 éves. 2008. augusztus 6-dikán hunyt el, a XVIII. Nemzetközi Üveg Szimpozion és az első Bárdudvarnoki Kulturális Hét előtt, a rendezvényekre készülve. Jegenyés János a bárdudvarnoki Nemzetközi Üveg Alkotótelep és a Nemzetközi Üveg Szimozionok szellemi atyja és szervezője a kezdetektől, Házi Tibor üvegművésszel és sok kollégájával és segítőjével együtt.
1990-91-ben, az alkotótelep alakulásakor negyedmagával a Képző- és Iparművészek Szövetségének Üveg Szakosztályának vezetőségi tagja. 1990-től 1994-ig a Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep és Szimpozion Alapítvány által fenntartott Nemzetközi Üveg Alkotótelep szakmai irányítója, 1998-tól 2008-ig szakmai tanácsadója. 1996-ban a Magyar Üvegművészeti Társaság alapítója. 1999-től a Magyar Kézműves Üveges Egyesület (ma Nemzetközi Üvegművész Szövetség) elnöke. A bárdudvarnok – bárdibükki szimpozionokon készült munkáit a Rippl-Rónai Múzeum és a Goszthony Mária Alapítvány gyűjteménye őrzi.
Az alkotótelep 2008/2009 évi üdvözlőlapja Jegenyés Jánosra és 'Sigmond Gézára emlékezve
***
Jegenyés János 2007. augusztus 22-én, a hutában a Négy égtáj kapuja című munkáját készíti.
Bárdudvarnok - Bárdibükk, XVII. Nemzetközi Üveg Szimpozion
***
Jegenyés János 2007. augusztus 22-én, a hutában a Négy égtáj kapuja című munkáját készíti. Segítője Kriska László üvegfúvómester.
Bárdudvarnok - Bárdibükk, XVII. Nemzetközi Üveg Szimpozion
***
***
Jegenyés János - eltűnőben - 2007. augusztus 22-én, a hutában a Négy égtáj kapuja című munkáját készíti. Segítői Kriska László és Ferenczi Károly üvegfúvómesterek.
Bárdudvarnok - Bárdibükk, XVII. Nemzetközi Üveg Szimpozion
***
Jegenyés János: Kapu
Nemzetközi Üveg Alkotótelep Üvegművészeti Gyűjteménye, Bárdudvarnok - Bárdibükk
***
Elhunyt Jegenyés János
2008.08.14.
Augusztus 6-án, 61 éves korában elhunyt Jegenyés János Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező iparművész, a Pécsi Üveges Találkozók és a Bárdudvarnoki Üvegművészeti Alkotótelep szellemi atyja és első szervező-vezetője.
A komlói születésű művész 1961 és 1965 között a pécsi Művészeti Gimnázium díszítőfestő szakán tanult. Diákként részt vett a pécsi Székesegyház belső terének díszítőfestésében. Kevéssé ismert, hogy vájárként is dolgozott Zobákpusztán és sokat járt a Kelet-Mecsekben tájfutóként is. Ő fedezte fel a pusztabányai üveghuta maradványait, amelyet később barátja, Kárpáti Gábor régész vezetésével feltártak, rekonstruáltak.
Jegenyés János 1969-1974 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola Szilikát tanszékének üveg szakán tanult, mestere Z. Gács György volt. 1974-1989 között tervező művészként dolgozott az Üvegipari Művek miskolci és orosházi üveggyárában. 1989-től saját pécsi műhelyében dolgozott és emellett hazai és külföldi üvegszimpozionokon vett részt. A hazai és a nemzetközi üvegművészet meghatározó alakja volt. Ő álmodta és szervezte meg a 1986 és 1992 között a pécsi Várostörténei Múzeum udvarán zajló Pécsi Üveges Baráti Találkozókat, ahogy az egyetlen magyarországi üvegművészeti alkotótelep (Bárdudvarnok, Somogy megye) létrehozásában is meghatározó szerepe volt.
Köztéri alkotásai közül kiemelkedik a Dél-Pesti Kórház 180 m2-nyi nagyságú tíz szintet átfogó üvegfala (a kirajzolódó vonalrendszer az emberi test érrendszerét idézi fel), amelyet a művész Buczkó György üvegtervező iparművésszel közösen kivitelezett 1979-ben, valamint a 2007-ben megvalósult szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ színházának bejárata fölötti „Hullámzás” című 48 m2-es üvegkompozíciója.
Pécsen több munkája is látható. Így például a Memi pasa fürdőjénél beépítésre került bevilágító, nyolcszögű üvegtéglák (1981), vagy a pécsi Kórház téri volt Centrophone irodaház fotocellásan nyíló „légzárványos” díszítésű kazettás üvegajtaja (1995), a Vörös Ökör Étterem reliefes üvegtáblái (2007). Meg nem valósult monumentális murális munkái közé tartozik a pécsi Városháza dísztermébe tervezett – a város térképét ábrázoló festett, ólmozott színes üvegablak együttese (terv: 1987-1992).
Válogatás Jegenyés János munkáiból (kattintás a képre!) (fotók: Pesti András)
Üvegtervező munkája mellett restaurálással is foglalkozott. A pécsi Rácvárosi Templom Szent Ilona és Szent László üvegablakait 1997-ben restaurálta. Püspökszentlászlón az Életrendezés Háza Szent család üvegablakát tervezte és kivitelezte 2005-ben (belsőépítész: Novotny Béla). 2008. július 4-én nyílt meg az üvegmúzeum Hosszúhetényben, melynek létrehozása régi álma volt. Az utolsó percig tervezett és szervezte a 2008. augusztus 17-én kezdődő XVIII. Bárdudvarnoki Nemzetközi Üvegszimpoziont.
Jegenyés János munkássága sokrétű volt: építészeti üvegeket, reliefeket, funkcionális üvegtárgyakat és üvegplasztikákat alkotott. Terveit és kivitelezett műveit mindenkor nagyfokú szakmai tudás és technikai igényesség jellemezte. Formavilágában az organikus és a geometrikus kifejezés, illetve a figuratív és nonfiguratív megformálás kettőssége, szintézise regisztrálható. Művészetének meghatározó jegye a hullámmotívum.
Munkásságát – többek között – 1975-ben az Építészeti Üveg Pályázat I. díjával; 1979-ben a spanyolországi Valenciában megrendezett IX. Nemzetközi Ipari Design Kiállítás különdíjával; 1989-ben Pro Arte Vitraria-díjjal; az 1990-es Dél-Dunántúli Tárlaton Kaposvár Város Díjával; 1994-ben Ferenczy Noémi-díjjal és Martyn Ferenc alkotói ösztöndíjjal, 2003-ban a Siklósi Szalonon Pécs Város díjával, 2007-ben pedig a Siklósi Szalonon a Baranya Megyei Közgyűlés díjával és a Lembergi (Lvov, Ukrajna) VII. Nemzetközi Üvegszimpozionon a Lvov-i Művészeti Akadémia díjával ismerték el.
Jegenyés János temetése 2008. augusztus 18-án 13.00-kor kezdődik a Pécsi Központi Temető temetőkápolnájában. A család ezúton is köszöni a barátok, valamint Pécs MJV és Hosszúhetény Önkormányzatának a temetéshez történő anyagi hozzájárulását.
http://www.pecsinapilap.hu/cikk/Elhunyt_Jegenyes_Janos/52490