Porciunkula-kápolna - Bárdibükk

Goszthony Máriának … 1920-ban sikerült újból Olaszországba jutnia. Hosszabb időt töltött Firenzében, Assisiben. Perugiában és Rómában. Firenzében rézkarcot és freskófestészetet tanult. Tanulmányozta Cimabue. Pintorucchio, Giotto és Simone Martini festészetét. Assisiben kötött ismeretséget az ott élő dán katolikus íróval, Johannes Joergensennel, kinek hatására a szent ferenci ideákat követve a vallásos hitben talált támaszra. 1923-ban térhetett ismét haza Bárdibükkbe, ahol kápolnát építtetett és azt saját freskóival díszítette. Az assisi Szent Damján templom keresztjének hű másolata lett a kápolna alapja. A bárdibükki Porciunkola kápolnát XI. Pius pápa bullája 1925-ben búcsújáróhellyé nyilvánította. (Forrás: H. Bognár Zsuzsa: Goszthony Mária Emlékkönyv – Szerep és Alkotás c. könyve)

Bárdibükki Porciunkula-kápolna

Goszthony Mária: Szent Ferenc. Freskó a Bárdibükki Porciunkula-kápolnában

Magyar Katolikus Lexikon > P > Porciunkula-kápolna

Porciunkula-kápolna: eredetileg 'Angyalos Boldogasszony'-kápolna Assisitől délre, a városhoz közeli erdőben a nép által portiuncula, 'kicsinyke osztályrész' néven ismert helyen. - Vsz. a 6. sz: építették. A 13. sz. elején a Monte Subasio-i bencések birtoka. Assisi Szt Ferenc 1207-08: helyreállította a romos erdei kpnát, s későbbi életében jelentős hellyé vált: 1209. II. 24: Szt Mátyás ap. ünnepén itt hallotta meg a szegénység evangéliumát (Lk 9,3-5). 1211: a bencések neki ajándékozták. A melléje épített „kolostor” lett a ferences rend ősi anyaháza. 1212: Ferenc a ~ban öltöztette be Szt Klárát, a kpna körül tartotta évenként Pünkösdkor a rendi káptalant. 1216. VII: Perugiában III. Honorius p-tól kérte és megkapta a ~hoz kötött →Porciunkula-búcsúkiváltságát. 1226: ide jött meghalni. - 1569-1678: Vignola tervei szerint 3 hajós bazilikát emeltek a ~ és a mellette őrzött Szt Ferenc-cella fölé úgy, hogy a ~ a központi kupola közepe alatt áll. A kpna homlokzati freskóját 1829-30: J. Fr. Overbeck festette. 1832: földrengés volt, a baz. boltozata a hajók és a szentély fölött beomlott, a kupola és alatta a ~ sértetlen maradt! A baz-t 1836-40: XVI. Gergely p. állíttatta helyre. X. Piusp. 1909: pátriárkai baz. rangra emelte, 1925-28: márvány homlokzatot építettek eléje. **

http://lexikon.katolikus.hu/P/Porciunkula-b%C3%BAcs%C3%BA.html

Porciunkula-búcsú: 

1. az assisi→Porciunkula-kápolna fölszentelésének emléknapja, VIII. 2. Miután Szt Ferenc helyreállította, ezen a napon szentelték fel újra a kpnát. – 
2. a Porciunkula-kápolnához kapcsolt teljes búcsú. Szt Ferencnek egy alkalommal a kpnában megjelent az Úr Jézus és a Szűzanya, és biztatták, hogy kérjen valami nagy kegyelmet. Ferenc azt kérte, hogy aki ezt a kpnát meglátogatja,→teljes búcsút nyerhessen. A kérés rendkívüli volt, de az Úr Krisztus helybenhagyta és Ferencet a p-hoz utasította. III. Honorius 1216: teljesítette Ferenc kérelmét, és aug. 1. déltől másnap estig minden esztendőben →toties-quoties, a szenvedő lelkekért is felajánlható teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a fölkeresik a Porciunkula-kpnát, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára.

- A 14. sz. végétől a pápák a ~t megadták egyes ferences tp-oknak, IV. Sixtus 1480: a ~t kiterjesztette az első r. tp-aira, 1482: az összes ferences és klarissza tp-ra, de e búcsút csak a rendhez tartozók nyerhették el. XV. Gergely 1622. VII. 4: az összes hívőnek megadta a ~ elnyerésének lehetőségét. X. 12: a tp-ok körét a kapucinusokéval bőv.

- A m. nép ajkán porcinkula, purcinkula, porcinkulabúcsú, Porcinkulai Szt Ferenc a ferences rend három ágának: a ferencrendieknek, minoritáknak és kapucinusoknak, továbbá a velük kegyelmi közösségben élő harmadrendnek legnagyobb ünnepe a 17. sz. óta. A →kordatársulatok révén vált széles körben ismertté. A ~ ui. a barátok: a ferencesek, minoriták, kapuc-ok minden tp-át e napra szakrális centrummá tette, ahova a harmadrendiek messze környékről elzarándokoltak, mintegy hazatértek a ktor egyességébe.

- A ~ búcsúkiváltságát néhány ferences ktor-, ill. tp-beli barokk ábrázolásunk (Esztergom, Szabadka, Eger, Rozsnyó, Szendrő) is megörökítette. Szabadkán a Szentháromság előtt Mária és Ferenc hódol. Az Atya →kordát ereszt le a Szűzanya segítségével Ferenc és Páduai Szt Antal kezén át a purgatórium tüzében szenvedő lelkek számára. Pozsonyi tp-uk Szt János-kpnáját a hívek holtak kpnájának nevezik, az 1591: odahelyezett oltárképről, amelyen Ferenc a kordájával menti ki a lelkeket a tisztítótűzből. Az érsekújvári ktor társalgójában Ferenc a kordával, Domonkos pedig az olvasóval köti át, vagyis oltalmazza a világot. Fülek ktori képén Jézus a kordát Ferencnek és Klárának nyújtja. Ők juttatják el a hívekhez. ~ ünnepét választotta titulusul Nyírbátor minorita tp-a (1717), legújabban pedig Káptalanfüred. A ~-hagyományt a jozefinista szellem elsorvasztotta, a hazai ferencesek is alig törődtek vele. A harmadrend a nagy ferences reform (1897) óta hazánkban is újjászületett. Tagjai megtalálhatók a társad. minden rétegében. - A kordás, ill. harmadrendi társulatok már a barokk időktől kezdve a maguk falujának tp-ában is iparkodtak a rendi szentek: Ferenc, Antal, Erzsébet, továbbá a rend kezdeményezte kultuszok: keresztút, betlehem oltárának, ill. képmásának fölállításával ferences légkört teremteni. Együttes hatásuk a ferences ihletésű népi jámborságban itt-ott most is él. **

LThK 1933. VIII:380. - KL IV:27. - Bálint II:146.